Home » A televízió

Mai adásunkból:

2017. április 21. péntek
Körzeti TV
Retro 18.00 órától
Tatai TV

Híradó 20.00 órától
- Pedagógus konferencia
- Bölcsődék napja
- Játszva magyarul
Filmmúlt 20.15-től

Élő adás

Tatai Városkapu újság legfrissebb száma:


2017.02.16.

Naptár

2017. április
h k s c p s v
     
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
A Tatai Televízió médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra Program keretében támogatja.

A televízió

kfocimA Tatai Televízió. a Millennium évében “Helyi érték”- és “Közönség”-díjas, 2002-ben Magyarország “Helyi érték”-díjas helyi televíziója. Az Országos Rádió és Televízió Testület a Tatai Televízió Közalapítványt 2000. november 16-ai hatállyal közműsorszolgáltatóvá nyilvánította.

A Tatai Televízió, amely jelenleg közalapítványi formában működik, 1990-ben alakult három fővel. 1996-tól a már médiatörvény által erősen szabályozott “környezetben”, a városi televízió működését a Tatai Televízió Közalapítvány látja el. A Közalapítványt és annak ténykedését 6 fős kuratórium felügyeli, és meghatározza a munkával kapcsolatos irányelveket.

A televízió műsorai a városi kábelhálózaton keresztül, mintegy 10,000 háztartásba jutnak el. 2005-től Tata-Agostyáni városrészbe, és a Tatához közeli Baj, Naszály és Szomód községekbe is kiváló minőségben jut el a televízió napi műsora.

A legkorszerűbb digitális technikával felszerelt stúdióban készülnek az adások. A főszerkesztő Petzke Ferenc. A Tatai Televízió naponta egy órás saját, közszolgálati műsorral jelentkezik. Az este nyolc órakor kezdődő Tatai Híradó után hétfőnként a Tallózó az elmúlt hét fontosabb eseményeit válogatja össze. Kedden a heti sportösszefoglalóé a főszerep, szerdán egy Magazin műsor keretében részletesebben foglalkozunk a hét közérdeklődésnek számot tartó tatai eseményeiről. Csütörtökönként politika, és közélet: a Közéleti Kerekasztalban az aktuális városi helyzetről kérdezi meghívott stúdió-vendégeit, a főszerkesztő. Péntekenként a FilmMúlt adásában, a televízió több évvel ezelőtti anyagaiból láthatnak összefoglalót.

Havonta élőben jelentkezünk Tata Város Önkormányzati Képviselői Testületi Üléséről, beszámolunk a bizottságok munkáiról, összefoglalót készítünk a városházán történt eseményekről. Legalább negyedévente állandó vendégeink a város legfontosabb vezetői, országgyűlési képviselői, akiktől összefoglalót kérünk munkájukról, döntéseikről.

A Tatai Televízió alkalmanként riportokat, tudósításokat készít tatai eseményekről a Hálózat Tv, a Duna Tv, a Magyar Televízió és egyéb tv-műhelyek részére.

Az alapítás céljai

A Tatai Televízió megalapításának több célját ismerjük. Az első, és természetesen a legfontosabb cél, a városban élők információval való ellátása volt. A vezető testületek fontosnak tartották, hogy a helyi hírek, a lehető legszélesebb körben elérhetőek legyenek, mindenkihez szóljanak, és hozzáférhetővé váljanak.

Nem titkolt cél volt az alapítás időszakában, hogy a rendszerváltás évében zajló kerek-asztal tárgyalások történéseiről mindenki értesülhessen. Ezen kívül fontos szempont volt, hogy a létrehozandó televízió egyfajta szelepként működjön, miként ezt tette az ország több településén már működő helyi média. A gondolatok kifejezésének megfelelő fórumot biztosított a helyi stúdió. A viták során, sok- sok olyan probléma felvetődött a rendszerváltás éveiben és természetesen később is; ami feszítette a tatai politikai közéletet. A helyi társadalmi problémák, és egyéb kérdések, megtárgyalásának kitűnő színtere egy helyi médium.

Az alapításkor fontos szempont volt ezen kívül, hogy lehetőség nyíljon a helyi lakosokat a lehető leggyorsabban tájékoztatni a lakókörnyezetüket érintő kérdésekről. Ha abból indulunk ki, hogy 1989-ben országos média csak a Magyar Televízió volt, és helyi napilap sem készült Tatán, így a helyi televízió a helyi nyilvánosság egyetlen fóruma volt. Ugyanakkor egyfajta kontroll szerepet is betöltött a helyi televízió, amely a politikai közélet számára féket jelentett.

Az első lépések

1989 decemberében az utolsó testületi ülésen, – amely akkor még a helyi tanács ülése volt- döntöttek úgy, hogy 1990. január elsejével megalapítják a Tatai Televíziót, mint önkormányzati intézményt. Az alapítás évében még nem önálló gazdasági szervként kezdte meg működését Tatán a helyi televízió.

Ekkor még a GAMESZ-hez, a helyi tanács gazdasági részlegéhez kapcsolódva tette meg az első lépéseit. A rendszerváltás éveiben a pártok egyeztető fórumán, a politikai kerek-asztalnál, egyhangú véleményként fogalmazódott meg az igény egy helyi televízió alapítására.

A megalapításnak természetesen voltak előzményei is. A Tatabányai Közösségi Televízió adásairól 1984-től Tatán is tudtak. 1986-ban a helyi tanács felkérésére sugárzott műsort Tatán a Tatabányai Televízió. Ezek az adások alapot biztosítottak arra, hogy Tatán is elkezdje működését egy önálló helyi televízió. Nem titkoltan szakmai, és technikai hátteret nyújtott a kezdeti időkben a Tatabányai Televízió. Az első adások a szomszéd város műszaki berendezéseivel készültek.

A tanács egyhangú döntése értelmében három fővel kezdődött a munka Tatán. Ivák Péter főszerkesztő, Nemes János operatőr és műszaki vezető, és egy a főszerkesztő javaslata alapján kiválasztott adminisztrátor kezdte el a munkát. A városi tanács egyhangú döntése, a politikai erők támogatása, és a város érdekeinek figyelembevétele biztos alapot nyújtott az első adások elkészítéséhez.

Az előkészületek, és a kísérleti adások után az első hivatalos adását 1990. Január 06-án sugározta a Tatai Városi Televízió. Az első adásban az akkori tatai tanácselnök, Szabó Nándor mondott köszöntőt, és már akkor is felvetődött a tatai Öreg-tó problémája. Ezen kívül több olyan téma szóba került az első adásnapon, amely sajnos a mai napig aktuális. Az első adás nyújtotta lehetőséget kihasználva, – az akkor Romániában zajló sajnálatos események hatására – akciót hirdettek adományok gyűjtésére.

Az első adások a város törzskábellel ellátott részein voltak nézhetőek. Ez csak a városközpont és környéke tömbházas részeit jelentette. A kezdeti időszakban S-VHS rendszeren kezdték meg a műsorok elkészítését. A 1.500 ezer forintos kezdeti költségvetés nem tette lehetővé drága, nagy értékű berendezések megvásárlását. Ez az összeg a minimálisan szükséges felszerelések beszerzésére volt elég. Kamera, képkeverő, és hangtechnikai felszerelés, ami elengedhetetlenül szükséges volt egy adás lebonyolításához.

A változás évei

1993-tól működési és szervezeti szempontból is jelentős változások történtek. Attól az évtől önállóan gazdálkodó önkormányzati szervezetként folytatta munkáját a Tatai Városi Televízió.

Három év múlva, 1996-ban közalapítványi formában képzelték el a helyi stúdió jövőjét. Ez azért volt fontos, mert a képviselő-testület, mint tulajdonos, és mint alapító, és a szerkesztőség közé került a Kuratórium. Nem titkoltan az 1996-os médiatörvény hatására alakították ki az új szervezeti felépítést, és létrejött a Tatai Televízió Közalapítvány. A médiatörvény a sajtószabadságot szellemiségileg garantálta, és ezt a helyi önkormányzat el is fogadta.

Egy kilenc fős kuratóriumot hoztak létre, amely értékrenddel rendelkező, a városban elismert szakemberekből állt össze. A tagok közül senki nem volt tagja egyetlen politikai pártnak sem. Ez fontos szempont volt, a politikai függetlenség, és az objektív tájékoztatás miatt. Ettől az időponttól kezdve, ez a testület irányította a televíziót. Alapító vagyonba került a kábelhálózat, és a hozzátartozó jogok.

A városi kábelhálózat egy részét kis közösségek építettek saját költségen, más területeken a város építette ki a hálózatot, de volt olyan városrész is melynek lakói állami pénzen kiépített rendszeren keresztül nézhették az adásokat. A rendezetlen tulajdonviszonyok miatt az önkormányzat fontosnak tartotta, hogy a vagyont egy közalapítványba helyezze el, még a látszatát is elkerülve annak, hogy a mások által épített rendszerből gazdagszik meg, vagy azt értékesíti.

Szintén alapítói vagyonba kerültek a televízió műszaki berendezései. A jelenleg is használt stúdió egy része ingyenes használati joggal került a közalapítvány tulajdonába. Az évek során a közalapítvány kuratóriuma változott. A kezdeti kilenc fős szervezetben a tagok cserélődtek, és létszámuk is hat főre csökkent. 1998-tól a gazdasági tevékenységet külön felügyelő-bizottság ellenőrzi. A felügyelő-bizottság az önkormányzati képviselők azon tagjaiból áll, akik tagjai az önkormányzat mindenkori pénzügyi bizottságának is. Feladatuk nem az adások tartalmának ellenőrzése, hanem gazdasági szempontok alapján ellenőrizni a Közalapítvány munkáját. A Tatai Televízió Közalapítvány minden évben egy közhasznúsági, és egy könyvvizsgálói jelentés készítésével számol el az adott évben végzett gazdasági tevékenységéről.

1993-ban indult el egy nagy műszaki fejlesztés. Egy év leforgása alatt sikerült átállni a BETA rendszerre. Ez egy professzionális technika, amellyel akkor nagyon kevés televízió büszkélkedhetett. Ezzel a technikával csak az élvonalba tartozó televíziók dolgoztak. Az új rendszerre való átállás költsége megközelítette a 18 millió forintot.

A szerkesztőség azt vállalta a beruházás megvalósítása érdekében, hogy a reklám és egyéb bevételeiből az összeget visszafizeti az önkormányzatnak. Ezzel a megoldással az önkormányzatnak a fejlesztés nem került semmibe. A műszaki fejlesztés legnagyobb előnye volt, hogy a Tatai Televízió munkái megjelenhettek az országos médiában. Ugyan kereskedelmi csatornák még nem léteztek, de a Magyar Televízió Ablak című műsorában, a regionális híradókban, vagy a Duna Televízió műsoraiban rendszeresen láthatóvá váltak a tatai események.

Az új technika lehetővé tette reklám, és referenciafilmek készítését is. Az egyik legnagyobb megrendelő a Bábolna Rt volt, de a helyi cégek közül a Tatai Cserépipari Rt, és az OMS Hungária is a Tatai Televíziót bízta meg reklámfilmjeinek elkészítésével. A Tatai Cserépipari Rt a későbbiekben is fő szponzora maradt a Tatai Televíziónak, egészen a részvénytársaság megszűnéséig.

A BETA rendszerre való átállás tette lehetővé az élő adások lebonyolítását is. Innentől kezdve már nemcsak kéthetente egyszer előre felvett anyagokkal jelentkezett a televízió, hanem hetente kétszer volt látható az adás. Hétfőnként egy hosszú, élő magazinműsor került adásba, keddenként pedig egy új műsor, a Sportkedd volt látható. A műszaki fejlesztés lehetővé tette az új képújság elindítását is.

Egészen más volt a műsorstruktúra, és az adásrészek közötti felépítettség, mint napjainkban. Az egyes adások hosszát nem határozták meg szigorúan. Az adott téma fontossága, a stúdióvendégek mondanivalójának hossza, illetve a műsorvezető személye szabta meg az adások idejét. Ebben a beszélgetős televíziózásban az 1996-ban megjelent médiatörvény hozott változásokat. A törvény komoly paramétereket jelölt meg a műsorstruktúra és a működés szempontjából. A törvény hatására kötött műsorrendet kellett kialakítani, percre pontosan mindent be kellett osztani.

1998-ban egy kisebb műszaki fejlesztés, a polgármesteri hivatalban található konferencia berendezés megvásárlása tette lehetővé az önkormányzati-képviselőtestület üléseinek élő közvetítését is.

1998-ban az önkormányzat kivonta az alapítói vagyonkörből a városi kábelhálózatot. Ennek következtében a kábelrendszer üzemeltetőitől kapott bérleti díj a továbbiakban nem jelentett bevételt a televízió számára. A városi rendszert akkor üzemeltető Vilka Kft.-vel fennálló szerződés szerint 25 éven keresztül a Kft üzemeltette a kábelrendszert, cserébe viszont lakásarányosan, az inflációt követve bérleti díjat fizet a televízió részére.

Továbbá az üzemeltetési lehetőségért cserébe, a Vilka Kft.-nek ki kellett volna építenie a csillagpontos hálózatot is. Ez azért lett volna fontos, mert ha ez a rendszer időben elkészül, akkor napjainkban már nem kellene az önkormányzatnak anyagilag támogatni a televíziót. A televízió fenntartása a kábelrendszer bérleti díjából minden további nélkül megoldható lett volna. Ez a bérleti rendszer csak a televíziós szolgáltatásra vonatkozott volna. Plusz bevételt jelenthetett volna az Internet összekapcsolása a kábelrendszerrel, vagy más egyéb, például biztonságtechnikai szolgáltatások biztosítása.

A következő nagy rendszertechnikai változás 1999-ben következett be a Tatai Televízió életében. A digitális technika megvásárlása lehetővé tette a számítógépes utómunkálatok elvégzését, és digitális kamerák használatát, amely új dimenziókat nyitott. 2000-ben az Országos Rádió és Televízió Testület közműsor-szolgáltatóvá nyilvánította a Tatai Televíziót.

A Tatai Televízió napjainkban

A műsorstruktúrát tekintve a legnagyobb változást a napi Tatai Híradó című műsor elindítása jelentette 2001-ben. Kezdetben a hét öt napján, majd egy sikeres NMHH pályázatot követően 2002-től, a hét hat napján jelentkezett a Híradó.

Ebben az időben alakult ki a mai műsorstruktúra is. Egy helyi televízió életében nagyon fontos dolog a szilárd műsorszerkezet. A helyi hírek előtérbe kerültek, és a műsorrend kialakításánál az igényeket mindenképpen figyelembe kell venni.

A technikai fejlődés, és a törvényi környezet változása szükségessé tette a munkatársak létszámának változását is. A televízió indulásakor három fő dolgozott a televíziónál, majd a Tatai Híradó indulásakor érte el az eddigi legnagyobb létszámot. A dolgozók létszáma elérte a 15 főt. A munkatársak közül nem mindenki főállásban tevékenykedik a televíziónál. Ez nem feltétlenül a műsorstruktúra függvénye. A foglalkoztatás módját az adott feladat jellege határozza meg.

Egy adminisztrátort nincs értelme főállásban foglalkoztatni, és vannak olyan kollégák, akik más munkahelyen, más médiumnál is dolgoznak. Րk külsős munkatársként látják el feladataikat. Gazdaságvezetőként és adminisztrátorként 1-1 fő, képújság-szerkesztőként 1fő, operatőrként 3 fő, technikusként 2 fő, a többiek pedig szerkesztőként végzik feladataikat.

Nézettség

Minden médiumnál, legyen szó országos vagy helyi stúdióról, azért dolgoznak, hogy munkájuk eredményét minél több ember láthassa. A nézettségi adatok nagyban befolyásolják egy televízió működését, hiszen a magas nézettség befolyásolja a televízió bevételeit is.

A reklámozók szívesebben hirdetik termékeiket olyan műsorok környezetében melyet sokan néznek. A nézettségi adatok fontos visszajelzésként szolgálnak a televíziók munkatársainak munkájuk eredményességéről. A tatai lakosok többségének kábeltelevíziós csomagjában látható a Tatai Televízió adása.

Egy országos közvélemény-kutató vállalkozás felmérése szerint a város lakóinak 70%-a kíséri figyelemmel a város televíziójának adásait. Az említett adat elsősorban a Tatai Híradó nézettségére vonatkozik. Ez azt bizonyítja, hogy a helyi lakosok a városban történt eseményekről jelentős részben a Tatai Televízió adásaiból értesülnek. Az önkormányzat képviselő-testületének üléseiről rendszeresen élő közvetítésekkel jelentkezik a Tatai Televízió. A nézettségi felmérés adatai szerint az önkormányzat döntéseiről a Tataiak túlnyomó többsége kizárólag a Tatai Televízió tudósításaiból szerez tudomást. Az adatok értékelésénél azonban figyelembe kell vennünk, hogy a város kábellel való ellátottsága nem éri el a 100%-ot.

Országos felmérés készült a napi Híradóval rendelkező televíziók nézettségéről is. A felmérés keretében 20 város helyi televíziójának, köztük a Tatai Televízió – nézettségét mérték fel. A felmérésből kiderült hogy a napi Híradók nézettsége olyan, mint a leghallgatottabb hírműsoré a Déli Krónikáé. A felmérés egészen pontosan az előző napi híradó nézettségére vonatkozott, nem általános nézettségi adatokra kérdeztek rá. A magas nézettségi adatok természetes velejárójaként természetesen Tatán is megjelentek a reklámozók.

Az értékek védelme, archiválás

A Tatai Televízió egyik legnagyobb értéke az archívum, amely több mint 15 év televíziózásának anyagát őrzi. Az elkészült anyagok sajnos más és más technikán kerültek rögzítésre. VHS-n, S-VHS-n, DVD-n, CD-n, BETA-SP-n, vagyis az összes rendszertechnikai formátumon megtalálhatóak.

A visszatekintők készítésénél derül ki igazán, hogy mennyire fontosak ezek az anyagok, mennyire szükséges ezeknek az anyagoknak a megőrzése. Az archivált műsorokból nyomon követhető a város minden szegmensének élete. Elengedhetetlenül fontos, hogy a továbbiakban is lehetőség nyíljon az anyagok megőrzésére.

A Tatai Televízió vezetőinek tervei között régóta szerepelt egy önálló archívum létrehozása. Ez azért is volt fontos, mert nagyszámú CD, DVD, kazetta, és egyéb hordozó tárolásáról, megőrzéséről volt szó. Manapság, az új rendszer segítségével végre lehetőség nyílt egy pontos katalógus készítésére. Az így rendszerezett anyagok mindenki számára elérhetővé váltak. Az archiválás során fontos törekvés volt, hogy valamennyi rendszertechnikának megőrizzük azt az eszközét, melynek segítségével ezek az anyagok vissza-, illetve átalakíthatóak egy egységes hordozóvá.

Az eredeti elképzelések szerint az anyagokat DVD-re szerettük volna elmenteni. Ez az elképzelés azért nem valósulhat meg, mert időközben sajnos kiderült, hogy a DVD sem örökös formátum. Ebből a problémából adódóan új lehetőségek után kellett nézni. A technikai fejlettség mai szintje mellett a számítógép merevlemezére történő archiválás tűnik a legjobb megoldásnak. Természetesen azt ma nem tudhatjuk, hogy ez az eljárás mennyire lesz tartós. Sajnos nincs meg az a kiforrott rendszer, ami biztosan hordozná azt az információt évekkel később is, mint rögzítése pillanatában.

A külön archiváló helyiség arra is lehetőséget teremtett, hogy nemcsak a videós műfajból készült anyagokat, hanem a régi szalagos rendszerben készült filmeket átírva, megörökítve, azokat archívumban elhelyezve lehessen megőrizni az elmúlt másfél évtized televíziós anyagát. Az archívum létrehozása olyan értéket teremtett, amely sok év múlva is hozzáférhető lesz mindenki számára.

Az archívum anyagaiból műsor is készült. Péntekenként a FilmMúlt-ban láthatják a korábbi évek, évtizedek felvételeit.

A jövő

2010-ben működésének 20. évfordulóját ünnepli a Tatai Televízió. Az elmúlt évtizedek alatt több változáson, fejlődésen ment keresztül a Komárom-Esztergom megyei kisváros televíziója.

Szakmai és közönségdíjak egész sorát tudhatják magukénak a televízió munkatársai. Az elmúlt időszak alapot teremtett arra, hogy az elkövetkező években is folytathassák munkájukat, és továbbra is a város meghatározó médiumaként működjenek.

A fejlődésnek természetesen feltételei vannak. Ha a pályázati pénzek elapadnak, akkor a közműsor-szolgáltatói státusszal felhagyva egyfajta kereskedelmi televíziózást kell folytatni. Ennek a lehetőségnek akkor van létjogosultsága, ha a televízió vezetősége nem látja biztosítva a működés feltételeit a közszolgálati televíziózás keretei között.

A következő évek gazdasági céljai között szerepel az önkormányzati támogatás redukálása, a város vezető testületétől való függőség csökkentése miatt. Az NMHH pályázatain keresztül megszerezhető támogatások várható csökkenését is figyelembe kell venni a jövő tervezésénél. Az egyre több televízió által benyújtott pályázatok nem teszik lehetővé, hogy minden helyi médium az összes pályázatával eredményesen szerepeljen, így hosszabb távon a pályázati pénzek nem jelentenek biztos bevételi forrásokat.

A Tatai Televízió olyan technikai fejlesztéseket tervez, amelyek az elkövetkező tíz évben biztosítani tudja a magas színvonalú munka műszaki hátterét.

A jelenlegi műsorstruktúra jelentős bővítésére előreláthatólag nem lesz lehetőség Tatán. A műsoridő növelésének feltétele a tervezett adáslebonyolító, adásismétlő műszaki fejlesztés megvalósítása, amely lehetővé tenne akár a napi 10 órás műsoridőt is.

Miért jó közműsor-szolgáltatónak lenni?

A Tatai Televízió Műsorszolgáltatási Szabályzatát olvasva felvetődött bennem a kérdés, miért jó egy helyi televíziónak, ha közműsor-szolgáltatóvá minősítik. Azoknak a televízióknak, amelyek ezt a minősítést megkapják rengeteg szabálynak, előírásnak meg kell felelniük. A követelmények be nem tartásáért pedig keményen szankcionál az Országos Rádió és Televízió Testület.

A tatai stúdió előtt két alternatíva kínálkozott. Egy teljesen liberalizált kereskedelmi jellegű televíziózás volt az egyik lehetőség. Ebben az esetben a reklámidőket szabadon felhasználhatták volna, de egy bizonyos összegű műsorszolgáltatási díjat kellett volna fizetni.

Viszont léteznek speciálisan közműsor-szolgáltatók számára kiírt pályázatok, amelyek egyben egyfajta működési támogatásként is értelmezhetőek. Az NMHH pályázatokkal segíti a közműsor-szolgáltatók technikai fejlesztéseit is. A működési elv megválasztása előtt végig kellett számolni, hogy melyik formában működtethető a televízió gazdaságosabban. A kereskedelmi jellegű működés kevesebb megkötéssel, reklámidő korlátozással járt volna. A közműsor-szolgáltató televíziózás, a szigorú szabályozás, és az erősen korlátozott reklámidő figyelembevétele mellett is – ami óránként 3 plusz 3 percet engedélyez járhatóbb útnak tűnt.

A kevesebb reklám miatti bevételkiesést kompenzálja az NMHH által kiírt különböző pályázatokon nyerhető pénzösszeg. Fontos szempont volt továbbá a fő finanszírozási szempont megválasztásánál, hogy a műsorok ne bulvárosodjanak el, továbbra is értékeket közvetítsenek, és hogy kötött műsorstruktúrával működhessen a televízió. A két lehetőség alapos elemzése után úgy döntött a televízió vezetése, hogy vállalva a szigorúbb szabályokat közműsor-szolgáltatóként folytatja munkáját.

Az NMHH 2000. november 16-ai hatállyal nyilvánította közműsor-szolgáltatóvá a Tatai Televíziót. A városi televízió valamennyi jelenlegi műsorszáma közszolgálati műsornak minősül, és az NMHH rendszeresen ellenőrzi, hogy Tatán betartják-e az erre vonatkozó szabályokat.

Kapcsolatok más televíziókkal

A helyi televíziók közötti kapcsolatokban megfigyelhető egyfajta történetiség. Az indulás első éveiben a szomszéd városok Tatabánya, Komárom, Oroszlány televízióival rendszeres találkozások alkalmával lehetőség nyílt a szakmai feladatok, esetleges problémák megbeszélésére. Ezek a találkozók baráti hangulatban, egy vacsora keretében zajlottak.

Az idő múlásával azonban ezek a találkozók megritkultak. A feladatok növekedése egyre kevésbé tette lehetővé a kapcsolatok ápolását. Az összejöveteleket időben összeegyeztetni fokozatosan nehezebb feladattá vált. A televíziók kénytelenek voltak átállni a kötött műsorstruktúra szerinti műsorrendre, ami megkövetelte a műsorok szigorú határidőre való elkészítését. A műsorkészítői feladatok szigorú időhatárok közé való szorítása azt eredményezte, hogy a Komárom-Esztergom megyei televíziók közti személyes kapcsolatok szinte teljesen megszűntek.

Bár a kapcsolatok szétesésének nem ez volt az egyetlen oka. A szakmai féltékenység is óhatatlanul jelentkezett. A kapcsolatok ápolásánál fontos szempont még a vezetők személye. Amikor a vezetők egy témáról nagyon különbözően gondolkodnak, esetleg véleményük élesen szemben áll egymással, ez szintén a kapcsolatok megszakadásához vezethet. Ezek a nézetkülönbségek az idő során természetesen felszínre kerültek, és ha nem is teljes elszigeteltségben dolgoztak tovább a szomszéd városok televíziói, de a jelentkező problémák mindenképpen a találkozások megritkulásához vezetettek.

A korábbi években a Tatabányai Városi Televízió és a Tatai Televízió rendszeresen műsorokat, anyagokat cserélt egymással. Ez a cserekapcsolat a mai napig működik, igaz már nem rendszeresen, hanem eseti jelleggel. A műsorcserék alacsony számának legfőbb oka, hogy minden televízió a saját területére koncentrál. A helyi hírek elsődlegességet élveznek. Ugyanakkor a műsorcserének van egy másik gátja is. Az NMHH pályázatainak segítségével készült műsorokban, nem szerepelhet más televízió munkatársai által készített anyag. Ha ez mégis megtörténne a szerkesztőség szerződésszegést követne el, és az NMHH megvonhatná további támogatását a televíziótól.

A Tatai Televízió, és a szomszéd városok televízióinak kapcsolatát jelentősen befolyásolta az érdekképviselet. Egy-egy választás előtt a főszerkesztők megbeszélésen rögzítették a fontosabb paramétereket, de sajnos mindig volt olyan vezető, aki ezt a megállapodást felrúgva kellemetlen helyzetbe hozta a többieket.

A Helyi Televíziók Országos Egyesületénél melynek elnökségi tagja Petzke Ferenc a Tatai Televízió főszerkesztője is az a tendencia figyelhető meg, hogy amikor kimondottan anyagi kérdésekről, pályázatokról van szó, mindenki csak a saját érdekeit nézi, és a tagok nem képesek olyan egységes véleményt kialakítani, amely valós érdekképviseletet jelentene. Ennek ellenére az Egyesület tagjai évente kétszer találkoznak. Az egyik találkozót mindig Tatán, az Olimpiai Edzőtáborban rendezik. Ezek a találkozások lehetőséget teremtenek a szakmai kérdések megvitatására egy NMHH fórum keretein belül, illetve a Helyi Érték Díjak odaítélésére is.

Ha a Tatai Televízió kapcsolatát vizsgáljuk más televíziókkal, feltétlenül meg kell említenünk a Hálózatos Televízió Rt.-t is. Ezt a televíziót a Helyi Televíziók Egyesülete hozta létre az NMHH támogatásával. Az alapításkor egy olyan televíziót képzeltek el, amely a sugárzó televízióknak a törvény által előírt adás-időmennyiségét központilag elkészíti. Ez az elképzelés azonban nem valósult meg. A Tatai Televízió nem tagja a Hálózatos Televízió Rt.-nek, kapcsolatuk kimondottan műsorcserére korlátozódik. A Tatai Televízió által készített dokumentumfilmek országos megjelenítésének a színtere a Hálózatos Televíziók Rt.

A Helyi Érték Díj

A Helyi Érték Díj a helyi televíziók legnagyobb szakmai megmérettetése. A Helyi Televíziók Országos Egyesülete minden évben pályázatot ír ki a díj elnyerésére. Az első pályázatot 1999-ben hirdették meg dokumentumfilm kategóriában. Az első évben a Tatai Televízió nem vett részt a pályázaton. Az első díjkiosztó után, látva a pályamunkákat döntöttek úgy, hogy a következő alkalomkor harcba szállnak a díj elnyeréséért.

A következő évben Pécsett rendezték a díjkiosztó ünnepséget. A Tatai Televízió első alkalommal indult el a pályázaton, és Komlóska című munkájával elnyerte az első díjat. A film egy kis bolgár nemzetiségi faluról Ruszinok életéről készült. A film arra kereste a választ, hogy a falu lakói a többi nemzetiség gyűrűjében hogyan tudja megőrizni szokásait.

2000-ben közönségdíjat is osztottak az egyesület szervezői. A helyi televíziók az összes pályamunkát levetítették, és a nézők szavazatai alapján ítélték oda a Helyi Érték Díjat. A Tatai Televízió egy vak mén életéről forgatott filmet Glenstál címmel a Tatához közeli Dióspusztán. Ez a produkció nyerte el a legtöbb néző tetszését, így a millennium évében nemcsak a szakmai díjat, hanem a közönségdíjat is a Tatai Televízió kapta. A Helyi Érték Díj mellé, az NMHH által felajánlott százezer forint jár.

A pénzdíj mellett a legnagyobb elismerés a szakma elismerése, és hogy egy televízió kapta meg a két legnagyobb elismerést, amely ezen a szemlén kapható. A Tatai Televízió munkatársai az első legnagyobb szakmai elismerésnek tekintik a Helyi Érték Díjat. Két év múlva 2002-ben, a Kecskeméten megrendezett találkozón az autistákról forgatott filmmel sikerült újra elhozni a helyi televíziók szakmai díját. Ez azt is bizonyítja, hogy a Tatai Televízióban zajló munka folyamatosan magas színvonalú, nem csupán egy egy alkalomra képesek maradandót alkotni.

A közönségdíjat napjainkban már nem ítélik oda, helyette új kategóriát hoztak létre. Az új elképzelés szerint a hírműsorokat, a híradót értékelik, és jutalmazzák. Természetesen az értékelés fő szempontja itt is a minőség.

Az elkészített filmek nemcsak a versenyen elért eredmények miatt fontosak, hanem alkalmasak arra is, hogy a műsorszerkezetbe beiktatva önálló műsorelemként mutassák be őket a nagyközönségnek. Túl azon, hogy a Helyi Érték Díj megméretetés, ez egyfajta besorolás is a helyi televíziók népes táborába.

Napjainkban Magyarországon több mint 250 helyi televízió sugároz rendszeresen adásokat. Ebből közel 100 tagja a Helyi Televíziók Egyesületének. Ha figyelembe vesszük, hogy minden megyeszékhely sugárzó televíziója az egyesület tagja, melyek technikai felszereltségükkel, pénzügyi-, és egyéb lehetőségeikkel előrébb járnak, mint egy kisváros helyi televíziója, a Tatai Televízió által elért eredmények példaértékűek minden médium számára.

A helyi televíziók szakemberei az egyik legjobb műhelynek tartják a tatai stúdiót. A sikeres munka sokak érdeklődését felkeltette. Többek között Finnországból, Németországból, Grúziából érkeztek vendégek Tatára, akik azt tanulmányozták, hogy miként lehet jól működtetni egy helyi televíziót. Az érdeklődők nem az anyagi lehetőségekre voltak kíváncsiak, elsősorban a szakmai rész keltette fel kíváncsiságukat. A Helyi Érték Díj a Tatai Televízió helyi megítélésén is sokat javított. Az önkormányzati képviselő-testület a támogatások odaítélésekor szempontként figyelembe veszi az elért eredményeket. A lakosság is méltán büszke a város televíziója által elért eredményekre.